Kórokozók: (kép)
Schistosoma haematobium (húgyúti vagy egyiptomi vérvizelés)
Schistosoma mansoni (bélrendszeri)
Schistosoma japonicum (távol-keleti)

A schistosomiasis egy parazitikus fertőzés, amit a schistosoma mételyek okoznak, amellyeknek nagyon komplex életciklusuk van (kép) és amelynek elengedhetetlen részei bizonyos édesvizi csigafajták (kép). Édesvizekben a húgyhólyagból, belekből kiürült férgek petéi kikelnek és megfertőznek bizonyos édesvízi csigafajtákat, melyekben tovább szaporodnak. A fertőzött csigák nagyon sok apró, szabadon úszó lárvát bocsájtanak ki. A lárvák (cercariae) képesek áthatolni a megnemsértett emberi bőrön. Ha az ember csak nagyon rövid ideig is van a vízben, akkor is megfertőződhet. Sósvízben ezt a fertőzést nem lehet megkapni.

Előfordulása: (kép)
Zimbabwe, Ghána édesvízü tavai, Nílus völgye, Kelet-Afrika, Nyugat-Afrika, ,Viktória-tó, Tigris és az Eufrátesz vidéke, Távol-Kelet, Brazília.

Tünetek:
A klinikai tünetek 2-12 héttel a fertőzés után mutatkoznak, de a legtöbb akút fertőzés tünetmentes. A leggyakoribb akút szindróma a Katayama láz. A tünetek közé tartoznak a láz, étvágytalanság, fogyás, hasi fájdalom, hematúria, gyengeség, fejfájások, izületi és izomfájdalmak, hasmenés, hányinger és köhögés. Nagyon ritkán a központi idegrendszer is érintett lehet. Az ilyen esetekben rángotózások léphetnek fel vagy myelitis transversus. A krónikus fertőzés különböző szervek betegségeihez vezethet, mint a máj, belek, húgyhójag (beleértve a húgyhójag rákot is), vesék, vagy tüdő.

Diagnózis:
A fertőzés szerológiai vérvizsgálatokkal, vagy a schistosoma tojások (kép) kimutatásával a vizeletben vagy a székletben történik. A tojásokat 6-8 héttel a fertőzés után lehet kimutatni, de nem mindíg kimutathatók.

Kezelés:
Prazikvante-(Biltricide)-tabletta, az összes shistosomára hatásos.
Oxamniquin amely főleg a S. mansoni-ra hatásos.

Védekezés:
Fertőzött édesvízben való fürdés elkerülése, ruha gyors megszárítása, gumicsízma használata, vízhatlan ruha használata