Az epilesziás görcsök általában nem sürgősségi esetek. A legtöbb abbamarad néhány perc után és nincs szükség sürgősségi ellátásra. Annak ellenére, hogy a rohamban szenvedő egyén úgy nézhet ki, mint akinek szüksége van azonnali sürgősségi ellátásra, általában rövid pihenés után visszatérhet a megszokott napi aktivitásához. Szükség lehet egy kis segítségre abban, hogy az egyén épségben hazajusson, de sokszor ez nem is szükséges.
Abban az esetben ha az epilesziás görcs nem marad abba 5 perc után, vagy megismétlődik teljes felépülés nélkül, akkor szükség van a mentő kihívására. A folyamatos görcsölés (status epilepticus) veszélyes lehet, még életveszélyekkel is járhat.
A sürgősségi osztályra való gyakori látogatás sok stresszet válthat ki mindenkiben. A következők szolgálhatnak mint tanácsok arra, hogy hogyan kerüljük el a sürgősségi osztályra való szükségtelen látogatásokat.
1. Ha epilepsziában szenvedünk, akkor tudnunk kell, hogy milyen gyógyszereket használhatunk a görcsök gyógyítására otthon.
2. Tanuljuk meg felismerni a rohamok bekövetkezési idejének mintázatát.
- Jegyezzünk fel minden epilepsziás rohamot. Próbáljuk meg felfedezni a kiváltó okokat (pl. villogó fények hormon-hullámzás), vagy bármilyen figyelmeztető jelet, ami a rohamok kezdetét jelentheti és ezeket a felfedezéseket osszuk meg orvosunkkal.
- Aludjunk eleget. Rendszertelen alvás és a stressz kiválthat epilepsziás rohamokat. Tanuljunk meg különböző stresszet csökkentő technikákat és próbáljuk meg csökkenteni a stresszet az életünkben.
- Együnk rendszeresen és kiegyensúlyozottan. Ellenkező esetben az étrendünk ingadozása befolyásolhatja a gyógyszerek vérszintjét és így a hatékonyságát.
3. Ugyeljünk a gyógyszereinkre
- rendszeresen szedjük gyógyszereinket, minden nap ugyanabban az időben. Soha ne hadjuk abba hirtelenül gyógyszereink szedését, mivel ez nagyon valószínűen rohamot fog kiváltani. Bármilyen változtatásokat a gyógyszerekben nagyon óvatosan kell végrehajtani az orvos felügyelete alatt.
- Soha nem szabad kifogyni a gyógyszerekből. Tudjuk, hol van a legközelebbi 24 órát nyitvatartó gyógyszertár.
- Kerüljük el más gyógyszerekkel való kölcsönhatást (pl. alkohol). Minden gyógyszerről tartsunk információt otthon.
- Ha hajlamosak vagyunk sokáig tartó rohamokra, akkor kérdezzük meg orvosunkat a diazepam, vagy lorazepam otthoni használatáról számunkra.
4. Beszéljünk az orvosunkkal. Kérdezzük meg, hogy mit mondjunk másoknak a rohamainkról.
- Mikor hívjanak mentőt hozzánk
- Van-e bármilyen gyógyszer otthon, amit a családtagok felhasználhatnak hosszantartó rohamok esetén.
- Kérdezzük meg az orvosunktól, hogy tudassuk-e őt minden egyes rohamunkról, vagy csak a legközelebbi látogatásunknál számoljunk be róluk.
5. Mindig viseljünk figyelmeztető nyakláncot vagy karkötőt és hordjunk magunkkal elsősegély kártyákat, hogy a körülöttünk lévő emberek tudják, hogy mit kell tenni.
6. Tanítsunk másokat:
- Ügyeljünk arra, hogy a körülöttünk lévő emberek tudják a tennivalókat a rohamok esetén.
- Ha tudunk, akkor szerezzünk poszterokat a rohamok elsősegélyéről és helyezzük el őket ahova csak lehet.
- Kérjük meg a helyi epilepszia egyesületet előadások tartására. Ezek az előadások segítenek abban, hogy az emberek ismerjék az elsősegélyt rohamok esetén.
- Viseljünk mindig figyelmeztető karkötőt vagy nyakláncot.
- Fogadjunk el segítséget roham után annak érdekében, hogy biztonságban hazakerüljünk.
vissza a témák főoldalra
Pirula.Net
