Mi ez a kivizsgálás?
Ennél a kivizsgálásnál megmérjük a vérnyomást a karon és a boka környékén. A kapott mérésekbõl késõbb a legmagasabb mérést a boka körül kiosztjuk a legmagasabb méréssel a karon. A mérések megismételhetők mindkét helyen 5 perc gyaloglás után a futószalagon. A kapott eredményt ezután a periferiális artériás betegség (PAB) súlyosságának megítélésére használjhatók. Az ABI érték csökkenése a gyaloglás után nagyon erõs mutatója a PAB jelenlétének.
Mikor van szükség erre a kivizsgálásra?
Az alsó végtag periferális artériás betegségének megállapításánál.
Az alsó végtagok kompressziós gyógyításának megkezdése elõtt.
A kivizsgálás leírása:
1. A beteg fekvõ helyzetben van. Feltesszük a vérnyomásmérõ mandzsettáját a beteg egyik karjára és kitapintjuk a brachiális pulzust. Ezután ultrahangot vezetõ zselét teszünk a brachiális artéria fölé.
2. Kapcsoljuk be a Dopplert és helyezzük a szonda hegyét a zselébe 45 fokos szögben. A pulzust suhogó hang fogja jelezni.
3. Pumpáljuk fel a mandzsettát 20 mmHg-val a suhogó hang etûnése fölé. Lassan engedjük le a nyomást és figyeljük a suhogó hang megjelenését. Amikor a suhogó hangot meghalljuk, akkor értük el a brachiális szisztolés nyomást. Ismételjük meg a folyamatot a másik karon is, és mindkét mérést ismételjük meg kétszer. A két mérésbõl a magasabbat használjuk az ABI kiszámolásánál.
4. Helyezzük a vérnyomásmérő mandzsettáját a boka fölé. Keressük meg az arteria tibialis posterior pulzusát (vagy arteria dorsalis pedis), majd ezután tegyünk ultrahangot vezetõ zselét az artéria fölé. Kövessük a brachiális artériánál leírt folyamatot az a. tib. post. (vagy a. dors. ped.) esetében is és a mérést végezzük el mindkét végtagon. A két mérésbõl a magasabbat használjuk az ABI kiszámolásánál.
Hogy kapjuk meg az ABI-t?
Osszuk el a szisztolés nyomást a boka körül a szisztolés nyomással a karon.
Az eredmények értelmezése:
magasabb mint 1,3 - aterosclerosis (érelmeszesedés)
0,9 - 1,1 normális
0,75 - 0,9 közepes betegség
0,5 - 0,75 súlyos betegség
0,5 alatt - végtagot veszélyeztetõ betegség
Pirula.Net
